Az EDI üzenetek struktúrája egy rekurzív több szinten szabványosított struktúrát jelent. Az EDI üzenetek kialakításakor a szabványosítók áttekintették, hogy egy adott dokumentumban egyáltalán milyen adatok fordulhatnak elő, milyen üzenetszerveződési szinten. Ennek alapján az üzenetben kezelt adatok úgynevezett „super-set”-je jött létre, aminek adatai az előre szabványosított rekurziv struktúrába szervezhetők. A konkrét EDI kapcsolatokban általában a super-set adatok részhalmazát használják az adatok úgynevezett „sub-set”-jét. Viszont e sub-set adatok helye az üzenetstruktúra szabványában előre definiált. Így nem kell az üzenetstruktúrákat egyeztetni (mint például az XML esetében a sémákat), hanem csak a részhalmaz, a sub-set adatait kell összevetni. Az EDI fejlesztés adategyeztetés fázisa erről a sub-set adategyeztetésről szól. Az adategyeztetés dokumentumai is szabványosak az EDI-ben, amire az úgynevezett Message Implementation Guideline—ok röviden MIG-eket, magyarul üzenetmegvalósítási utasításokat használják. Ezek a dokumentumok jelentik az EDI tervezésben említett második dokumentumkör dokumentumait. A gyártók vagy vevők ezekben a dokumentumokban juttatják beszállítóik tudtára, hogy egy adott EDI üzenet dokumentum esetében milyen adatokat kívánnak használni.
Ügyfeleink saját ügyviteli szoftverük által használt file-formátumban használhatják a forgalmazott adatokat EDI szolgáltatásunkban. Az EDI és a saját (inhouse) formátum struktúrájának konvertálását EDI szolgáltatásunk végzi, de az üzenetekben forgalmazott sub-set adatok körét ügyfelünk ügyviteli rendszerének is kezelnie kell tudnia. (Például elő kell tudni állítania az partner által elvárt számla adatokat).
Az ügyfél EDI bevezetésében több üzenettípus vehet részt, amiknek adatai egymásra épülhetnek. Például a számlaküldés rendszerint a megrendelés és a szállítási értesítések, átvételi elismervények adataira épül. Az üzenet forgalmazásában ügynevezett üzenet forgatókönyv jön létre, amit ügyfelünk elektronikus dokumentumkezelésének is számításba kell vennie.
Mindezek komoly adategyeztetési tevékenységeket jelentenek az ügyfél partnerével és ügyfelünk rendszergazdájával, aminek terhét cégünk leveszi ügyfelünk válláról.
Az ügyfél ügyviteli rendszere bármilyen belső formátumot használhat, amik közül a leggyakoribbak a következők: XML, CSV, TXT.
EDI szolgáltatásaink az alábbi széles körben elterjedt ügyviteli rendszerekhez alkalmazás szinten tudnak kapcsolódni:
- SAP
- SAP Business One
- ORACLE
- MS Dynamics AX (Axapta)
- MS Dynamics NAV (Navision)
- Apolló (Multi Kft)
- Kulcs-Soft Kft
- stb.
Az üzenetkapcsolatok, üzenet forgatókönyvek általában ágazat függők. Az alábbiakban bemutatunk néhány ágazatra jellemző üzenetkapcsolatot:
Gyártói üzenetkapcsolatok:
Előrejelzések: DELFOR, VDA 4905
Lehívások: DELJIT, VDA 4915
Szállítási értesítők: DESADV, VDA 4913
Számlázás: INVOIC, VDA 4906
A forgatókönyvben az előrejelzés (DELFOR) értelmezések számosak abban a tekintetben, hogy mit tekintenek előrejelzésnek és mit megrendelésnek. Ilyen vegyes esetben a közvetlen lehívás (DELJIT) küldés el is szokott maradni. Nagyon fontos üzenet a szállítási értesítő, amit szinte minden esetben elvárnak a vevők. A szállítási értesítő adatkészlete a lehívások adatkészletére épül. A számlázás nagy autógyárak esetében sokszor fordított irányú (self-billing) A vevő ilyenkor egyszerűen leszámlázza magát és kifizeti a számlát. Mindezt annak érdekében teszi, hogy ne akadjanak fel ciklikus automatikus folyamatai azon, hogy a beszállító mikor számláz. Beszállítói és vevői számlázás esetén is a számla adatai a lehívások és a szállítási értesítők adataira épülnek.
Általános kereskedelmi üzenetkapcsolatok:
Megrendelések: ORDERS
Szállítási értesítők: DESADV
Átvételi elismervények: RECADV
Számla: INVOIC
A forgatókönyvbe nagyritkán bekerülhet a megrendelés visszaigazolása (ORDRSP) üzenet. Gyakrabban a készletnyilvántartás üzenet is (INVRPT) bekerülhet, ami többnyire központi raktár esetében fordul elő. Általánosnak mondható elv, hogy egy számla tartozik egy megrendeléshez. A számla adatai a megrendelés, a szállítási értesítő és ha van az átvételi elismervény adataira épül.
Bizományosi üzenetkapcsolatok:
Sales riport: SLSRPT
Számla: INVOIC
Szállítási értesítő: DESADV
Készletnyilvántartás: INVRPT
Ebben az üzleti konstrukcióban egy kezdő raktárkészlet feltöltés után a termékek bizományban vannak a beszállító vevőjénél aki az esetek többségében eladó. Fizetni az eladás után kell (INVOIC), és az eladás indítja el automatikusan az eladott termék utánszállítását (DESADV). Az eladásról a beszállító az általában napi rendszerességű sales riportokból (SLSRPT) értesül. A raktárkészlet leltározása és új termékekkel való frissítése érdekében a raktár állapotáról a beszállítót a heti, havi vagy akár negyedéves raktárkészlet nyilvántartás értesíti (INVRPT)